Magyar nyelv és irodalom

„Életre-halálra olvasni, mert ez a legnagyobb, az emberi ajándék.
Gondold meg, hogy csak az ember olvas.”
(Márai Sándor)

Hermész hangszere – az irodalom hangja
A magyar munkaközösség célkitűzései: múlt és jövő összecsengése

Gimnáziumunkban 20 éve indítunk humán irányultságú csoportokat, írásom azonban minden képzési területünk magyar nyelv és irodalom tanítására reflektál, ami 110 éves változékony múltra tekint vissza. A humán tudomány: a szavak, az anyanyelv, az irodalom, az olvasás, a szövegértés, a szövegalkotás sokszögében együttműködve érheti el célját. Amit a legnehezebb megfogalmazni, mi is a magyartanítás célja. Mi a MI célunk? Miben más a Besi? Más-e?

A harmadik évezred magyartanáraivá kell válni

Gondolhatja a kedves olvasó, hogy ugyan miben lehetne más ennek az iskolának a képzése, hiszen ugyanúgy magyar nyelvet, irodalmat tanítunk, mint minden gimnáziumban, még ha humán képzésünkön emelt óraszámban is. Mégis megkockáztatom, igenis más a mi képzésünk, egyedi, a mi iskolánkat többféle belső motiváció tartja össze, ezért egyéni. Egyrészt állandó igényt érzünk a módszertani megújulásra. Tisztában vagyunk azzal, hogy a pedagógus kulcsszereplő, és magyaros tanárként tisztában vagyunk azzal is, hogy 21. századi, nem poros képességekkel kell felruháznunk a diákjainkat, célunk eljuttatni minden egyes tanítványunkat a saját tetőjéig, a legmagasabb pontig, amire képes, és amit ő maga is szeretne. Ma már inkább úgy fogalmaznék: a harmadik évezred magyartanárainak példáivá kell válnunk.

Másrészt változatos módszerekkel dolgozunk, egyéni, páros, csoportmunkát végzünk, projektekben veszünk részt, közösen olvasunk nemcsak tankönyvben ajánlott szöveget, követjük a kortárs, a regionális irodalmat, a diákjainkkal együtt olvassuk és megbeszéljük az őket érdeklő ifjúsági regényeket, észrevétlenül és tudatosan is tanuljuk a retorikát, azaz ékesszólást, de nem ijedünk meg attól sem, ha csetelnünk kell a tanulóinkkal. Kreatív írásbeli feladatokat találunk ki, aktívan használjuk az IKT-eszközöket, és nyitottak vagyunk a fiatalok érdeklődési területei iránt, legyenek azok mémek, videóklipek, hétköznapi vitaszövegek. És ez még mindig nem elég ahhoz a harmadik évezredbeli képhez, amit fenn említettem.

Természetesen mindennek alapja az ismeret, a tudás, ami nélkül nem lehet szöveget alkotni, helytállóan és hitelesen véleményt formálni; szövegalkotási, nyelvhelyességi, helyesírási alapismeretek nélkül hiába ismerünk sok filmet vagy könyvet, és ez az összefüggés egészen a tudományos írásbeli munkákkal bezárólag így van: az irodalomhoz, az irodalmi szövegekről való értekezéshez, értelmezéshez nélkülözhetetlen az eszköztár, a nyelv használata. A kettő elválaszthatatlan, egyesül is az érettségi értékelésben, amikor magyar nyelv és irodalomból egy végső százalékot és jegyet szerez a vizsgázó, de az évfolyamok végén külön értékelés történik, külön irodalom és magyar nyelv kerül a bizonyítványba.

Kulcskompetenciák
Kulcskompetenciák

A kulcskompetenciák között szerepel a kommunikációs, azon belül anyanyelvi kompetencia. De megjelenik a kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciája is. Fontos a retorika, beszélni tényleg nehéz, a kommunikáció szó töve a latin ‘munus’, ajándék: ajándékot adunk magunkból, ha másokra figyelve kommunikálunk. De a kommunikáció részeként kell kezelnünk a szóbeliség és az írásbeliség mellett a képi információfeldolgozást, a forráskezelést is.

Erős oldal támogatása – gyenge oldal erősítése, tehetséggondozás, versenyeztetés

Feltérképezzük diákjaink tanulási stílusát, kutatjuk a tehetségeket, és nemcsak akkor figyelünk fel a diákjainkra, ha valamiben jók, kiemelkedők, hanem mindenképpen törődünk a fejlesztésre szoruló területekkel is. Tehetséggondozásunk rendkívül szerteágazó. A szakból fakadóan számos területen van lehetőség kibontakozni, a teljesség igénye nélkül ezek: a szavaló-, helyesírási versenyek, szépkiejtési, édes anyanyelvünk nyelvhasználati, könyvtárhasználati megmérettetések, a legkülönfélébb alkotói és művészi pályázatok. A versenyzés fokozataira is tudatosan figyelünk, és törekszünk minél több diákot eljuttatni pontszerző versenyek döntőjéig: ezek az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny irodalom és magyar nyelvből, valamint a TUDOK, azaz Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája. Hogy mindez meg is valósulhat, és milyen tudásra, tapasztalatra és további előnyökre lehet szert tenni kitartó tanulás, olvasás eredményeképpen, arról öregdiákjaink vallottak: „hálás vagyok a tanáraimnak, hogy engedtek kibontakozni, támogattak, hagyták, hogy az ötleteim érvényesüljenek”; „aki szeretné a kommunikációját, előadókészségét, gondolkodásmódját szövegalkotási képességét a legmagasabb szinten fejleszteni, annak a Besi humán tagozatát ajánlom”; „körülöttem mindenki jó tanuló volt, nagyon erős közegbe kerültem, de nem kellett mégsem kiemelkedni, mert mindenkinek volt célja, egymást támogatva, egymást segítve haladtunk, ehhez kiváló tanárokat kaptunk, a lehető legjobb egyetemekre jutottunk be”; tanáraink számos dolgot tanítottak meg: jó jegyzeteket készíteni, jól felépíteni egy esszét, kiemelni a lényeget egy leckéből, hogy hogyan kell egy előadást felépíteni és hogyan kell jól előadni, tulajdonképpen mindent megtanítottak, amire szükségem volt ahhoz, hogy az egyetemi kihívásokat sikeresen vegyem”.

Élményközpontúság

A magyartanítás kontextusa olyan mértékben változott meg a korábbiakhoz képest, ami már valóban lehetetlenné teszi, hogy a magyartanárok ugyanúgy folytassák pedagógiai tevékenységüket, mint 20, 15 vagy akár csak 10 éve. E változások között meghatározó erejű társadalmi, kulturális, pedagógiai és technikai változások egyaránt vannak. Az élményközpontú megközelítésmód esetében az a legfontosabb, hogy a gyerekek minél többféle érzelemmel, tapasztalattal találkozzanak az irodalmi művekben. Az esztétikai tapasztalat élményszerűsége az óráink középpontjába kerül. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a nyelvi, stilisztikai, tartalmi értelmezésre, értékekre is figyelünk, és egyensúlyban tartjuk, mert soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül a továbbtanulási szándékot sem. 

Programok – Publikációk – Projektek – Konferenciák

Közösségépítő eseményeink is vannak, így a humános délután, amely játékos vetélkedő a négy évfolyam önfeledt, de  intellektuális szórakozására, valamint a költészet napi versmaraton, amikor egész nap megállás nélkül a díszteremben a tanulóink verset olvasnak egymásnak. Bemutatóórákat tartunk nyílt héten, minden évben több színházi előadást tekinthetnek meg diákjaink, hangversenyen vehetnek részt. Aktív résztvevői vagyunk a városi ünnepségeknek, színházi minőségű és színvonalú műsorok összeállítása fűződik a Besi nevéhez, amelyben a magyar, a történelem szakos kollégák mellett óriási szerepe van az ének és a vizuális kultúra területen dolgozó kiváló tanárainknak.

(A jó hangulatú humános délutánok egy pillanatképe)
(A jó hangulatú humános délutánok egy pillanatképe)
(Színvonalas városi megemlékezéseket készítenek diákjaink és tanáraink, egy dísztermi pillanatkép)
(Színvonalas városi megemlékezéseket készítenek diákjaink és tanáraink, egy dísztermi pillanatkép)

Olyan eredményeink is vannak, amelyek szinte túlmutatnak a középiskolai elvárásokon, komoly alkotói és lehet mondani iránymutató tevékenységet is folytatunk. A diákújságíróinkkal a napilapokban is rendszeresen találkozhatnak az érdeklődők, de emellett országosan elsőrangú, elismert szakfolyóiratban is jelent meg diákjaink munkája, nemcsak humános tanulók vehetnek ebben részt, hanem más tagozatokról is van lehetőség bekapcsolódni, ahogy az Üres padok-projektbe, az évfordulókhoz kapcsolódó alkotói projektekbe is, amelyekkel konferencia- és publikálási lehetőségeket is szereztek diákjaink. Országos szinten az elsők között reagáltunk az IKT-eszközök által diktált kihívásokra, ebben a témában is több konferencián is szerepeltünk tanítványokkal, helyben és az ország több pontján, így nem volt okunk kétségbeesni a digitális tanrend  bevezetésekor sem.

Középszintű és emelt szintű érettségi

Munkánk kézzelfogható eredménye az a mutató, hogyan teljesítenek diákjaink az érettségin közép- és emelt szinten. Az emelt magyar érettségi teljesítéséhez a legnagyobb kihívás és egyben szépség, hogy irodalom és magyar nyelvből komplexen tevődik össze, olvasottság szükséges hozzá, kiemelt szerepet kap a kortárs irodalom és a reflektálás egy jelenségre. 

Egységes elvek – munkaközösségünk

Az elmúlt időszak kihívásokkal tele volt, de a lehető legtöbbet és legjobbat igyekszünk belőle kinyerni. Munkaközösségünk egységes elvek, állandó tapasztalatcsere, folyamatos kommunikáció mellett folytatja a munkáját, és alkalmazkodva a kihívásokhoz, módszertani és szakmai szempontból is az állandó megújulást keresi. A tradicionális irodalomtanítás alapelveit ismerve azt is szem előtt tartjuk, hogy kulcsfontosságú a megértés, a művészi élmény, a befogadás. Fontos bázisunk az iskolai könyvtár és könyvtárostanáraink. Jó ilyen közösséghez tartozni, és ez a klíma az osztálytermekben is érezhető: következetesen, higgadtan, célorientáltan végezzük hivatásunkat, nem mellékesen emberileg is kötődünk egymáshoz.

Nyelv nélkül…
Az irodalom élni tanít

(A magyar nyelv és irodalom fája)
(A magyar nyelv és irodalom fája)

Mit is tanítunk? Az anyanyelv ismerete nem szabályok biflázása, hanem alkalmazás. Egy eszközkészlet kreatív és produktív alkalmazása, szöveghelyzetnek megfelelően. A mára kialakult másodlagos nyelviségben tudni kell azt, hogy a szépirodalmi és a szleng kifejezéseknek is megvan a maguk helye és szerepe. Tudnunk kell jól válogatni, meggyőzőnek lenni.

Az irodalom nem egy tárgy a többi között. Az irodalom kikapcsol, szórakoztat, stresszet old, ismeretet ad, konfliktusmegoldásra tanít, megmozgatja a fantáziát, érzelmek kimutatására serkent. Segít megérteni korábbi korokat, a saját korunkat, másokat, és segít megérteni önmagunkat. Az irodalomtanítás célja nem más, mint segíteni eligazodni az élet dolgai között. Nem kis cél. Ennek teljesítésére is vállalkoztunk. 

Összes megtekintés 212 , Napi megtekintés 4