Dr. Mayer György emléktáblájának avatása

Mindent és mindenkit lát Kisvárda első igazgatója

Különleges ünnepség volt 2019. október 16-án Kisvárdán, a város legrégebbi, legelső középiskolájában: 160 éve született a 106 esztendős oktatási intézmény első igazgatója.

Dr. Mayer György mostantól ismét „mindent és mindenkit lát” szeretett iskolájában, hiszen az arcképével ellátott, márványtáblát állíttatott emlékére Kisvárda Város Önkormányzata, a Kisvárdai Tankerületi Központ és a Kisvárdai Városszépítő Egyesület.

1910. augusztus 3-án kezdődött minden. Ekkor szövődtek az első álmok, ekkor születtek az első célratörő elképzelések! És ez a töretlen tenni akarás a mai napig tart. Hiszem azt, hogy a múltból táplálkozva, Mayer György törekvései, mint földből szerteágazó gyökerek határozzák meg a ma iskoláját is. Azét az iskoláét, akinek jelenlegi igazgatója Bíró Gábor immár 26 éve, 14. igazgatóként, töretlen hittel és odaadással vezeti azt a gimnáziumot, melyet a név kötelez és mindig is kötelezett! Dr. Mayer György ma felavatott emléktáblája jelképezze örökre a tudást, a célokért való elhivatott küzdést, valaminek a kezdetét és a végtelen erejét is!” – így méltatta az intézmény első és jelenlegi igazgatóját Leleszi Tibor polgármester.

Forrás: www.kisvarda.hu

Néző István: Avatóbeszéd

Dr. Mayer György a Krassó-Szörény vármegyei Zsidóváron született 1859. szeptember 17-én. Apja Mayer Adolf földbirtokos, 1848/49-es huszár főhadnagy volt. György a középiskoláit Temesváron végezte. Gimnáziumi tanulóként több alkalommal ókori és középkori pénzeket, érméket, Kossuth-bankókat adományozott a tanintézetnek.

Tanulmányait az egyetemen 1881-85 között Budapesten, Bécsben és Rómában folytatta. Latin-történelem szakos diplomát szerzett, majd 1886-ban filozófiából doktorált a magyar fővárosban. 

Mayer György családot alapítva feleségül vette Sperlágh Cornéliát, akitől:

László ny. százados, Erzsébet (dr. Jancsó Kálmán, újpesti orvos neje), Tibor, államtudományi doktor, malomfőellenőr származott.

Mayer György a pedagógiai pályáját Zsolnán kezdte: 14. К. M. 35959/1887. sz. rendelete őt az 1887/8 tanévre a zsolnai kir. kath. gymnasiumhoz engedélyezett párhuzamos osztályhoz helyettes tanárnak neveztetik ki. Megtudjuk róla, hogy tartalékos cs. kir. hadnagy, 1887. szeptember 17-től kezdett tanítani, előadta a magyar és latin nyelvet az I. B, a német nyelvet a III., a szépírást az I. В osztályban, összesen heti 18 órában.

Október 14-én tartotta a tantestület az első gyűlését, s ezen a pedagógus javaslatot tett „Mikép pótolhatná a történelem tanára ama hiányt, mely a legújabb utasítások által a rajztanításban támadt.” Már ebben a tanévben kisebb írásokat küldött a felvidéki lapoknak. 

1890 nyarán a kecskeméti főreáliskolánál megüresedett történelem-földrajz tanári posztra pályázott. 

Még az 1889/90-évi zsolnai algimnáziumi értesítőből kiderül, hogy „Az egységes középiskola címmel dr. Mayer György, a napirenden levő kérdés állását ismerteti. Ő kétféle középiskolát óhajt: a klasszikus középiskolát (gimnázium) és modern középiskolát (azaz a latinnal bővített reáliskolát.) Nézete szerint az egységes középiskola létesítésének két módja van: az egyik mód az alsóbb osztályaiban egységes és felsőbb osztályaiban realisztikus és humanisztikus irányban kétfelé váló középiskola, vagyis a bifurkált középiskola. A gyermekek 3-4 osztályon át közös tanításnak lennének alávetve s azután hajlamuk szerint választatnának a humanisztikus és reális életpálya között. A bifurkált középiskolának élő példája a bajor középiskola. A másik mód az egész tanfolyamban elválasztott középiskola, vagyis az alapjában egymást ki nem záró, de mégis különös céljai után törekvő középiskola volna.” Ebben a tanévben ő volt az iskolai könyvtár őre.

1892 nyarán a vallás- és közoktatásügyi miniszter a zsolnai kir. kat. gimnáziumi helyettes tanárt az erzsébetvárosi állami gimnáziumhoz rendes tanárnak nevezte ki. Már a tanév végén kiadott értesítőben tanulmányt közölt a felvételi vizsgákról. Az 1894-es értesítőben egy félszáz oldalas dolgozatban foglalta össze az Erzsébetvárosi Állami Gimnázium történetét, későbbiekben pedagógia tárgyú írásait olvashatták az értesítőkben.

De a tanár nem sokáig maradt a tanintézetben, hiszen 1897 júniusában Mayert „saját kérelmére, eddigi minőségében és illetményeivel, a zsolnai kir. kath. gymnasiumhoz nevezte ki.” 

A középiskolában alkalmi beszédek és ünnepségek szónoka lett. Nem csupán a retorikához és a pedagógiához értett, a tollnak is mestere volt, s így szerkesztője lett a Zsolna és Vidéke c. havilapnak.

Bécsben, 1907. január 27-én kelt aláírásával és rendeletével Ferencz József és gróf Apponyi Albert a „Vallás- és közoktatásügyi magyar ministerem előterjesztésére dr. Mayer György zsolnai állami főreáliskolai tanárnak a középiskolai igazgatói czímet” adományozta. 

  1. augusztus 5-én a Vkm. az 1911. sz. rendeletével bízta meg a Kisvárdán felállítandó állami gimnázium megszervezésével és vezetésével, s oda áthelyezte.

Miután átvette megbízatását, még aznap este indult Liptay Béla akkori ogy. képviselővel a rendeltetési helyére. A fogadtatásról így írt az első tanévről szóló iskolai értesítőben: „Hálás köszönettel emlékezik meg az igazgató e helyütt is arról a valóban lélekemelő és meleg szeretettől áthatott fogadtatásról, melyben őt a város elöljárósága és az intézet létesítésén fáradozott gimnáziumi bizottság részesítette.”

A kisvárdai állami főgimnázium megnyitása szeptember 15-én történt, nagy ünnepség keretében. Az igazgató beszédében fogadta, hogy „az új iskolát oly ideális szellemben fogja vezetni, melyben a növendékek tudása, hazaszeretete és hite fejlődni, megerősödni fog.”  Fáradságot nem kímélve látott munkához s az első évben 2 osztályt állított fel a Kossuth-szálló régi épületében, majd fokozatosan, 1914-re, 8 osztályúvá fejlesztette az iskolát.

Nem csupán az intézmény vezetése volt a feladata, mivel tanárként a történelmet és a német nyelvet is tanította. Igazgató hitvallásáról ekként írtak „intenciója, hogy a tanári kart munkásságában úgy irányítsa és tevékenységében oly készséggel támogassa, hogy a tantestületet művészi alkotásokra is képessé tegye…”. Ezen nem a képzőművészeti alkotások létrehozását kell értenünk, hanem azt, hogy a tanárok a pedagógiát tudományos alapossággal műveljék.

Alig egy esztendeje volt még Kisvárdán, amikor 1912 szeptemberében itt ünnepelhette tanári pályájának 25 éves jubileumát. A főgimnázium 1. osztályának terme „ez alkalomból valóságos virágerdővé alakult át”, írta szemtanú. Az igazgatóért egy küldöttség ment és bevezette a tanterembe, ahol Révffy Károly énektanár ez alkalomra írt Üdvözlő dala fogadta, majd a tanári kar nevében Császy László, az ifjúság képviseletébe Lukács István VI. osztályos gimnazista köszöntötte. Az ünnepelt „meghatottságtól remegő hangon” köszönte meg a meglepetést, melynek végén a Vári Emil vezette zenekar adott elő egy darabot.

Az igazgató a tanári kartól egy márványlapra rögzített, művészi kivitelű ezüst plakettet kapott, Sárga János budapesti ékszerész remekét. A plakett felső része egy római iskolai jelenetet ábrázolt. Az ifjúság egy ezüst babérkoszorúval ismerte el jubiláns eddigi munkáját.

De az életben nem csak ünnepek voltak. 1918-ban kitört az ún. őszirózsás forradalom, az igazgatót beválasztották a helyi nemzeti tanácsba. A márciusi újabb hatalomátvétel idején a pedagógusok gyűlésén egy tanító javasolta, hogy a nevelők lépjenek be a Szociáldemokrata Párt szakszervezetébe, mert csak attól várhatják a jogos igényeiket kielégítését. Mayer György elmondta, hogy „mint régi socialista, nem sajnálja a régi rendszert, bár a fajszeretet benne is él. De úgy véli, hogy ez az egyesülés már késő dolog, mert – mint a fejlemények mutatják- egy új, erősebb irányzat került felül. Egyébiránt az indítványt magáévá teszi.”

Valóban egy erősebb irányzat került felül, az igazgatót a kommün helyi vezetői eltávolították a gimnázium éléről, és április 2-án Császy Lászlót bízták meg az intézmény vezetésével.

Miután a helyi tanácsköztársaságnak már áprilisban véget vetettek a bevonuló románok, május 4-én egy tanári küldöttség felkereste a volt igazgatót, hogy ismét vegye át az intézmény vezetését. Aznap a település deputációja is hasonló ügyben járt nála, de mindkettőnek nemet mondott, mivel csak felsőbb rendeletre volt ezt hajlandó megtenni. A település vezetői ezt már másnap elintézték a megszállókkal, megkapták az írásbeli parancsot, így Mayer május 6-án ismét átvette a gimnázium irányítását.

Az ő nevéhez fűződik az iskola új épületének a létrehozása is. Az ideiglenesen több helyen elszállásolt iskola számára tervezett épületet 1914-ben kezdi építtetni a kultuszminisztérium az igazgató elgondolása és javaslata alapján. Előrelátóan ugyanis nem elégedett meg a felajánlott fiú-, ma leánypolgári iskola épületével, és nem elégedett meg egy szűkre méretezett kisebb épűlettel sem, hanem a község fejlődőképességének, s a környék igényeinek megfelelően egy pompás, modern középiskola megépítésének gondolata lebegett szeme előtt. Ezt a tervét keresztül is vitte. Ő maga már nem élvezhette az új épületét, mert 1921 novemberében nyugalomba vonult, s a csak félig-meddig elkészült épületbe való beköltözés éppen ebben a hónapban történt meg. 

Dr. Mayer György igazgatói munkássága alatt összeforrt az iskolával, növendékeivel, a szülői társadalommal és magával a községgel. Hivatása magaslatán állva, soha nem vesztette el kedvét, bizalmát és hitét. 

A hit kapcsán említeni kell azt, hogy 1918-tól 1921 márciusáig a Szent Orsolya-rend által létrehozott kisvárdai római katolikus tanítónőképzőt is vezette, minden ellenszolgáltatás nélkül, mert „kitüntetésnek vette az egri Érsek Úr Őnagyméltósága által adott ama megbízatást, mely az új intézmény vezetését ideiglenesen reá bízta.”. A rend iskolája 1918-ban indult meg, tehát Kisvárdán néhány év eltéréssel két újonnan létrejött oktatási intézmény gondja nehezedett a vállára. Olyan esztendők voltak ezek, amikor a kommunizmus majd a román megszállás alatt szinte a megszűnés fenyegette a tanítónőképzőt. Mint tapasztalt és bölcs vezető átsegítette a nehézségeken az iskolát.

A pedagógiai pályán 1921-ig maradt, ekkor „A magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Kormányzó Úr Ő Főméltóságának 1921. szeptember hó 1-én kelt magas elhatározása alapján dr. Mayer György kisvárdai áll. főgimnáziumi igazgatót állandó nyugalomba helyezte és ez alkalomból a tanügy terén eltöltött hosszú érdemes és buzgó szolgálataiért elismerését és köszönetét fejezte ki.” 

A tudós tanárok típusába tartozott. Történelmi és pedagógiai tárgyú írásai szaklapokban kaptak nyilvánosságot. Pl. Egységes középiskola. Megjelent a zsolnai királyi katolikus gimnázium 1889/90. évi értesítőjében. A Kisvárda és Vidéke c. lapban 1912-ben három részes cikksorozatot publikált A fegyelmezés az iskolában és a családban címmel. Ez minden bizonnyal egy előadás írott változataként került a nyilvánosság elé.

Ismerjük önálló írását is: A ki Istenben bízik, azt el nem hagyja, Budapest, 1881, Giskra és a husziták Magyarországon, Budapest, 1886. 

A publikációk kapcsán szólnunk kell arról, hogy az igazgatónak szerepe volt Kisvárda sajtótörténetében is. 1929-ben így emlékeztek erre: „Az 1918. év végén a főgimnázium épületében összeült dr. Mayer György akkori gimnáziumi igazgató meghívására néhány kisvárdai úr és elhatározták, hogy Kisvárdán lapot alapítanak. A lap a “Felső-Szabolcs ” címet kapta…” Ezt az idézetet azonban korrigálni kell. A lap megjelenése ugyanis az 1918-19-es fordulatokban gazdag évek miatt elhalasztódott, aztán egy időre betiltották a lapokat, majd az előzetes cenzúrát tették kötelezővé. A Felső-Szabolcs csak 1920-május 6-án jelent meg.

Sokat járt külföldön: Ausztriában Németországban, Olaszországban, Párizsban és Isztambulban. Nem csupán a „kikapcsolódás” miatt, hanem inkább ismeretei gyarapítása végett. 

Az igazgató 1937. március 14-én hunyt el tüdőgyulladásban, két nap múlva temették. A gimnáziumban nem feledkeztek meg róla, az épület homlokzatán gyászlobogót lengetett a szél, az 1937-es iskolai évkönyvben pedig nekrológban búcsúztatták. Ebből idézünk: „A természeti rend során, az emberi sors végzetszerű folyományaként Gyömrőn 78 éves korában elhunyt az intézet első igazgatója, dr. Mayer György. Vele sírba szállt a békeidők nemzedékének, az integra Hungarianak egyik kiváló munkása. Fájdalom, a tovatűnő idő lassan elragadja a békés évek nagy fiait, és mi keserű gyásszal kisérjük utolsó útjukra legjobbjainkat. 

A nemes férfiút nemcsak a gimnázium, hanem a község nagy közönsége, tanítványainak egész serege is gyászolja. 

Legyen áldott az emléke, nyerjen Istentől jutalmat munkás élete!”

Úgy hisszük, hogy ez a felvázolt életút, s dr. Mayer Györgynek az iskolánk életében betöltött tízévi működése alapot szolgáltat arra, hogy a gimnázium első igazgatója születésének 160. évfordulója alkalmából ezt az emléktáblát felavassuk.

Kisvárda, 2019. október 16.

Bíró Gábor, Pásztor Gyula Csabáné, Leleszi Tibor

         
   

Összes megtekintés 262 , Napi megtekintés 6