Tapasztaljuk, hogy az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át az oktatás. Nemcsak a munkaerőpiacnak, hanem a köznevelésben résztvevő diákoknak és a szülőknek is mások az igényei. Ehhez a változáshoz alkalmazkodik a versenyeztetés és tehetséggondozás rendszere is, még akkor is, ha a gyökerek a régiek maradnak. Így iskolánk is változtatott szemléletén, amelynek eredményeképp számos olyan versenyen indultak el diákjaink az utóbbi évtizedben, amelyeken 2010 előtt nem vettek részt. Mi kellett ahhoz, hogy az új típusú versenyeken induljunk? Más típusú gondolkodás, más típusú felkészítés, egészen más tehetséggondozás, más kapcsolattartás a szülőkkel és még sorolhatnánk. Ezeken a pilléreken nyugszik minden, így lehetséges az, hogy a kutatásalapú versenyeken iskolánk már megkerülhetetlen. Szinte minden évben nagydíjas és első helyezett tanulóink vannak a Tudományos Diákköri Mozgalomban, akik felvételi többletpontot is kapnak helyezéseikkel.
A tudomány, a technológia, a mérnöktudomány és a matematika területek oktatásának fejlesztésére a későbbi karrierlehetőségek támogatása érdekében Európa-szerte számos kezdeményezés és program irányul. Emiatt látnunk kellett, hogy a kutatómódszer, a projekt, a kísérleti úton szerzett tapasztalás, az élményszerű tanulás és tanítás a sikeres természettudományos gondolkodás és tanítás záloga. Csak ezt felismerve tudunk a munkaerőpiaci és egyetemi feltételeknek megfelelő, képzett diákokat nevelni. Intézményünkben nemcsak hagyományai vannak a természettudományos oktatásnak és kutatásnak, hanem a kiváló tárgyi feltételek és eszközök is adottak. A legmodernebb elvárásoknak megfelelő technikával felszerelt dr. Béres József laboratórium lehetővé teszi diákjaink gyakorlatorientált képzését, és a természettudományos tehetséggondozás egyik fő helyszíneként is szolgál. Ez jelentősen megkönnyíti a munkánkat, ugyanakkor arra is ösztönöz bennünket, hogy a lehetőségeket minél jobban kiaknázva a már több éve futó projektjeinket továbbfejlesszük, módszertani kultúránkat bővítsük, újabb programokat szervezzünk, melyekkel diákjaink számára vonzóvá tesszük a természettudományokat. Ebben a munkában a kutatáshoz kapcsolódó, iskolán kívül szervezett alkalmak (pl. terepgyakorlat, intézménylátogatás, kutatókkal való személyes találkozás) mellett az aktív kutató munkát is folytató, tudományos fokozattal rendelkező pedagógusaink is mintaként szolgálnak diákjaink számára.
Munka a laborban
A gyakorlatban is alkalmazható tudást azonban diákjaink nemcsak a saját laboratóriumunkban szerezhetik meg, hanem egyetemi kutatócsoportok munkáiba is bekapcsolódhatnak. Partneri kapcsolatokat építünk a felsőoktatási intézmények (Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, ELTE) természettudományos és bölcsész tanszékeivel egyaránt, rendszeresen részt veszünk a Debreceni Egyetem TTK által szervezett Nyári Kutató Táborban is, részesei voltunk a Magyar Innovációs Szövetség „Meet the Scientist” programjának. Aktívan részt vettünk a természettudományos tanítás és tanulás megújítását célul tűző „Ark of Inquiry: Kreatív tudás- kísérletes világ – örömteli tanulás” elnevezésű négyéves, nemzetközi projektben, tanáraink is versenyeznek a „Science on Stage” nemzetközi versenyen. Az elmúlt években több diákunk is részt vett az „Út a tudományhoz” programban és több mint 40 diákunk csatlakozott a Kutató Diákok Mozgalmához. Közülük a versenyeken elért eredményeik alapján Kovács Dominika, Csubák Ramóna, Lekka Ákos, Révész Hanna az Élet-és Környezettudományi tagozat vezetője is volt. Lovácsi Kristóf Diákvezetőségi koordinátori feladatokat látott el. Lekka Ákos tagozatvezetői szerepe után az egész mozgalom ügyvezető elnöke is volt.
Poszterverseny után (balról jobbra: Lekka Ákos, Csubák Ramóna és Filep Patrik)
A kutatáson alapuló természettudományos oktatásunknak több célja is van. Ezáltal megvalósíthatjuk az élményszerű tanulást úgy, hogy valamennyi kompetenciaterületet fejlesztjük. Fejlesztjük a megfigyelőképességet, a problémamegoldó, logikus és analitikus gondolkodást. Mindezek a jelenlegi érettségi rendszerben való sikerhez, majd a felsőoktatási tanulmányokhoz elengedhetetlenek. Ugyanakkor a kutatásokban való részvételnek jelentős szerepe van személyes kapcsolatok kialakításában, az énkép fejlesztésében is.
A Kutató Diákok Mozgalmában résztvevő diákjaink tisztában vannak azzal, hogy tudományos eredményeiket előadások, rövid összefoglalók és esszék által ismertethetik meg a rangos zsűrivel. Ez tehát azt jelenti, hogy előadói készségeiket fejleszteni kell, informatikai tudásukat a modern kor elvárásaihoz kell igazítani. Emellett kiemelten fontos az angol nyelv magabiztos használata is, mivel a versenyek jelentős része angol nyelven zajlik. Ilyen verseny az Ifjú Kutatók Nemzetközi Konferenciája is, amelyen tanulóink szinte minden évben képviselik Magyarországot valamelyik szekcióban. Így több diákunk is járt már Malajziában, Indonéziában, Törökországban, Németországban és még sorolhatnánk.
Kovács Emília a Sándor-palotában a Stockholmi Ifjúsági Vízdíj fődíjával
Az alábbiakban közreadjuk az eddig megvalósult kutatások címeit és a tanulók neveit.
Al-Hamati Ahmed: Az intercellurális kommunikáció szerepe a határfelületek (béltraktus) gyulladásos és immunológiai betegségeiben
Barta Viktória és Gál Dorina Petra: Drágán add a földedet: Kollektivizálás a Beregben.
Batta Gergő Péter: Egy útvonaltervező rendszerekre vonatkozó optimalizációs probléma matematikai modellezése
Bodnár Bálint: A Szamos hazai szakaszának halközösségében bekövetkezett változások a cianid- és nehézfém szennyezést követően
Bodnár Bálint: Tiszai ingola állományának felmérése, élőhelyének ökológiai állapotértékelése a Tisza vízgyűjtőjén
Boros Adrienn és Révész Hanna: Egy fejlődési organizer működése az életciklus során nyeles hidráknál (Hydra oligactis)
Czap Dávid és Battyányi Ádám: Kukoricahibridek (Zea mays L.) biogén szilícium tartalma és összefüggései a termés mennyiségével
Csubák Ramóna és Filep Patrik: Hóvirág és vetővirág szövettenyészetek és a kiindulási növények enzimmintázatainak összehasonlító vizsgálata
Danó Evelin: Báb-tava természeti értékeinek vizsgálata
Danó Evelin: Mutáns élesztőgomba törzsek molekuláris és klasszikus genetikai vizsgálata
Danó Evelin: Mutáns élesztőgomba törzsek molekuláris vizsgálata
Deák Anna: Chill és lazsálás északkeleten – szociolektus és dialektus együttélése
Egyed Máté: A gazdák kutyáikról alkotott személyiségképét befolyásoló hatások
Eszterhai Anna Emese: Fomo sapiens, avagy a kimaradástól való félelem aspektusainak vizsgálata
Filipcsuk Péter Gusztáv és Jónás Andrea: Háztartási szürkevizek és csapadékvíz környezethatékony újrahasznosítása
Filipcsuk Péter Gusztáv és Mezei Boglárka: Háztartási szürkevizek környezethatékony újrahasznosítása és hatása különböző növények csírázására
Jónás András: Folyik vagy nem?
Karászi Alíz: A növényi szeneszcencia vizsgálata a fehér mustármag csíráztatásával
Kertész Alexandra és Varga Kinga: Avarmanipulációs kísérletek hatása a talaj gombabiomasszájára és talajenzim-aktivitására
Kiss Bettina és Szendrőy Vivien: A repetitív negatív gondolkodás hatása különböző pszichoszomatikus és szomatikus betegségekre serdülőkorban
Kovács Dominika és Molnár Petra: Nehézfém ion-kezelések hatása a csíranövények fejlődésére
Kovács Emília: Növényi savó stabilizálása és környezetbarát újrahasznosítása és felhasználása
Lekka Ákos: Egy inváziós fafajunk, a Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) szövettani vizsgálata
Lesku Vivien és Bóka Boglárka: A növényi savó fermentálása, környezetvédelmi szempontú kezelése
Lovácsi Kristóf és Suba Hunor: CLeng, a szleng gyakorisága az angol nyelvben
Palcsik Balázs: Kipufogógáz-kezelések hatása a csíranövények fejlődésére
Pollák Dorka: Szövegbányászat két szinten
Radványi Rafael: A Fusarium verticillioides abiotikus stresszérzékenységének vizsgálata
Radványi Rafael: Fusarium verticillioides szekunder metabolit termelésének vizsgálata
Radványi Rafael: Gyulaháza és Kisvárda levegőszennyezettségének megállapítása zuzmók segítségével”
Révész Hanna és Boros Adrienn: Regeneráció és morfogenézis az életciklus során édesvízi hidráknál
Révész Réka Julianna: Az esővíz savas kémhatásának vizsgálata
Szabó Boglárka: Irányított tumorterápiára fejlesztett, oxim-kötést tartalmazó daunorubicin – GnRH konjugátumok szintézise és citotoxikus hatásvizsgálata
Szabó Boglárka: Szénhidrátrészen módosított nukleozidok szintézise és citotoxikus hatásvizsgálata
Szászi József: Kétszakaszos oxálecetsavat tartalmazó Belouszov-Zsabotyinszkij típusú reakció vizsgálata
Szilágyi Dóra: Nemek harca bitekben
Szumutku Fanni: Fágspecifikus gének kimutatása toxinkezelt cianofág-gazdasejt rendszerekben
Vedres Péter: Hydra oligactis fejlődési rendellenességeinek vizsgálata
Végső Eszter: A lucernasavó (barnalé) összehasonlító kolorimetriás vizsgálatán alapuló Adatbázis létrehozása minőségbiztosítási célzattal
Virga Ákos: A szürkevizek vizsgálata, kezelése, újrahasznosítása
Virga Ákos: Központi idegrendszeri gliómák
Zsenyei Roland: A Közönséges torma (Armoracia rusticiana) és a Debreceni torma (Armoracia macrocarpa) peroxidáz enzimeinek vizsgálata
Zsenyei Roland: A WT1 gén kópiaszámának vizsgálata hematológiai betegségekben
Az elmúlt egy évtized sikereinek köszönhető az, hogy 2018-ban iskolánkat kérték fel a Tudományos Diákkörök XVIII. Kárpát-medencei Konferenciájának megrendezésére. 15 szekcióban versenyeztek a Kárpát-medence különböző iskoláiból érkezett tanulók. Kb. 50 fős tudományos zsűrit, több mint 100 diákot és kísérőtanárt láttunk vendégül ezen a nagyszabású eseményen. A felvételi többletpontok sorsáról háromfős szakmai zsűri dönt az egyes szekciókban. Iskolánk sikeres felkészítését bizonyítja, hogy ezen a konferencián 5 előadás részesült nagydíjban, ezzel 30 felvételi többletpontot szereztek tanulóink.
Természettudományt oktató tanárként személyesen úgy érzem, hogy a kutatásalapú oktatás és versenyeztetés egy nagyon érdekes és izgalmas színfoltja a munkámnak. Aktív kutatási tevékenységem után mindig nagy érdeklődéssel fordulok az újabbnál újabb kutatási témák felé. Ennek köszönhető talán az is, hogy az oktatás mindennapi örömet okoz, viszont a hozzám közel álló kutatás sem hiányzik.
A Tudományos Diákkörök XVIII. Kárpát-medencei Konferenciájának logója 
A 2014-es év Kutató Diákjai (balról jobbra elöl: Filep Patrik, Varga Kinga, Kertész Alexandra, Csubák Ramóna, Szumutku Fanni; hátul: Zsenyei Roland, Battyányi Ádám, Czap Dávid) 
Kovács Dominika előadás közben
