„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon. A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.” (Kodály Z.)
A gimnázium zenepedagógiai elve a Kodály koncepcióra épül, az aktív éneklést és zenélést szorgalmazva, tradicionális népzenén és igényes műzenén alapul.
A kerettantervben feltüntetett anyagokon keresztül a tanulók megismerhetik magyar népzenénk és más népek zenéje, nemzeti zenei kultúránk és a klasszikus zene, a jazz, valamint a populáris műfajok igényes szemelvényeit, sajátosságait. Célunk, hogy széleskörű élményeket szerezzenek a tanulók, mely segíti őket eligazodni a körülöttünk lévő sokszínű zenei világban.
A zenepedagógiai munka a tanulók iskolában, iskolán kívül szerzett zenei tapasztalataira, élményeire épülhet, amely ösztönözheti őket énekkarban és házi zenélésen való aktív részvételre.
Képességfejlesztés az ének-zene órákon
„Azért legfontosabb a zenei nevelés, mivel a ritmus és összhang merül alá leginkább a lélek mélyébe, és a legerősebben ragadja meg azt…” (Platón)
Minden órán sor kerül éneklésre, amely fejleszti a tanulók zenei generatív készségét. A generatív – létrehozó, alkotó – készségek és képességek fejlesztésének célja, hogy a tanulók a megszerzett tapasztalatokat alkalmazni tudják, és azokkal képesek legyenek újat alkotni. A generatív tevékenységek, amelyek a kreativitás fejlesztése szempontjából nélkülözhetetlenek, fejlesztik a tanulók zenei érzékét, zeneértését és összpontosító képességét. Fejlesztik a tanulók önkifejező képességét, ötletgazdagságát, kreativitását és zenei fantáziáját. A generatív tevékenységet mindenkor megelőzi a zenei alkotóelemek (pl. ritmus, dallam, polifónia, harmónia, forma) vagy egy adott zenei stílushoz kapcsolódó zenei jelenségek (pl. a klasszika formaérzéke) megismerése az aktív zenélésen keresztül.
A befogadói kompetenciák fejlesztése a zenehallgatás anyagának mélyreható megismerését segíti elő. A fejlesztés során az érzelmi és intellektuális befogadás egyensúlyának kell érvényesülnie. A befogadói kompetenciák fejlesztésével megalapozható a tanulók zenehallgatói magatartása, akik a zenehallgatás során olyan élményeket szereznek a hallott zenéről, amelyek hatására egyre inkább különbséget tudnak tenni az elmélyült zenehallgatás és a háttérzene fogyasztása között.
Zenehallgatásnál – figyelve a ma felnövő generációk vizuális igényére – IKT-eszközök, az internet és az interaktív tábla lehetőségeit kihasználva mutatom be a koncertfelvételeket. Amikor lehetőség van rá, utazást szervezünk Budapestre, az Operakaland keretén belül, hogy a tanulók személyes élményt is szerezzenek az operáról.
40 éves vegyeskar
Az énekórai műhelymunkát kórus működése egészíti ki, amely közösségformáló erőt képvisel. Cél, hogy a kóruséneklés örömét a tanulók az ünnepi alkalmak és hétköznapok számos területén megoszthassák másokkal (nemzeti ünnepek megemlékezései, karácsonyi iskolai műsor, adventi kavalkád a város főterén, nőnap, Szeretet gála…stb).
Iskolánkban a vegyeskar működése több mint 40 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt több mint ezer diák énekelt benne. Oláh Enikő tanárnő elhivatott pedagógusként, következetesen, magas szakmai tudással formálta közösséggé a tehetséges énekeseket, munkája nyomán számos sikert és megszámlálhatatlan emelkedett hangulatú fellépést megélve fejlődött az énekkar. Kikerültek többek között olyan személyek a besis énekesek közül, mint Bódi László (Cipő) a Republic együttes nemrég elhunyt vezetője, Nagy Sándor Jászai Mari-díjas színész- énekes, és Gubik Petra Junior Prima-díjas színésznő, énekes.
A kórusban a többszólamúság nagymértékben fejleszti a hallást, a kórus, hangképzés, a művek megtanulása, előadása pedig a zenei memóriájukat és énekhangjukat. Ahhoz, hogy szívesen dolgozzanak az énekkarban, sokféle motivációs tényezőt kell erősíteni: az érdeklődést, a kíváncsiságot, a teljesítményre törekvést, a szorgalmat, a kitartást, az emocionális fűtöttséget, és biztosítani a jó hangulatú próbák légkörét. Karvezetőként nagy hangsúlyt fektetek az egységes hangzásvilág és a tiszta intonáció fejlesztésére.
A tehetségek észlelése, felismerése elsősorban a tanórákon történik. A hangképzés órák során a kiemelkedő énekesek részesülnek egyéni fejlesztésben. A hangképzés során a diák elsajátítja a helyes légzés technikáját, a hangok helyes képzését rezonancia- és ambitusnövelő gyakorlatok során, emellett természetesen a dalok megformálását, a stílusos előadást. A Kisvárdai Amatőr Színtársulatnak, a Doktorocknak is állandó és sikeres előadói a jelenlegi és volt tanítványaink.
„Aranyos” énekesek képzése
Gimnáziumunk kiemelt feladatának tekinti a hátrányos helyzetű, ám tehetséges tanulók fejlesztését is. Az Arany János Tehetséggondozó Program résztvevői heti 2 órában kapnak lehetőséget csoportos ének-zene órán való részvételre, mely során a karácsonyi gálaműsorra és a Pécsi AJTP Művészeti fesztiválra való felkészülés történik, sikeresen – hiszen minden évben magas színvonalon szállunk versenybe az országos megmérettetésen csoportos és szólóének kategóriában, gyakran elhozva az arany minősítést.
„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”- vallja Kodály Zoltán.
A népzenei hagyományok, népdalkincsünk fenntartására, megőrzésére nagy hangsúlyt fordítok, ezért a zenei nevelés részeként népdalkör is működik iskolánkban. A népdaléneklés mellett citerázni tanulhatnak diákjaink.
A kisvárdai Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskolában évről évre számos diákunk vesz részt hangszeres oktatásban, aminek köszönhetően a tanulók instrumentális számokkal színesítik az iskolai és városi hangversenyeket, műsorokat.
