A Magyar Tehetséggondozó Társaság XXVII. Országos Konferenciáján elhangzott szakmai előadás szövege, megjelent a TEHETSÉG című kiadványban (XXIV. évfolyam 2016/3. szám)
A „jövő osztálytermét” először Brüsszelben vizionálták 2014-ben. Különleges a felszereltsége, minden modern tanításhoz és tanuláshoz szükséges eszközzel rendelkezik, és a különböző tanulási zónákra van osztva, annak megfelelően, hogy a tanulási folyamat melyik fázisában járnak a diákok: előkészítő, feldolgozó, bemutató vagy értékelő szakaszban dolgozhatnak. Eredetisége nemcsak az eszközökben, de a módszerekben is megnyilvánul, kiegészítve olyan térbeli elrendezéssel, mely szakít a hagyományos paradigmákkal.
A Future Lab olyan környezetet biztosít, amely kiszolgálja az egyedi igényeket is a különböző tanulási stílusokhoz, sőt, ennek megfelelően biztosítja a megfelelő eszközöket, bútorokat és dizájnt. Egy olyan hely, ahol diákok-tanárok – és akár a politikusok közösen beszélhetnek az oktatás jelenéről vagy jövőjéről.
A 21. század osztályterme az iskolánkba is megérkezett, a SMART SCHOOL terem formájában. Iskolánk szeptember elején gazdagodott egy 21. századi osztályteremmel a SMART SCHOOL program keretében. A teremben a modern kor eszközei: a táblagépek, digitális tartalom, egy nagy képernyős kivetítő, mindezeket egy interaktív szoftver egyesíti, így támogatja az ismeretszerzést és a tudás elmélyítését.
Kutatás támasztja alá, hogy a környezet direkt módon járul hozzá a tanulói teljesítményhez, de felhívják a figyelmünket arra is, hogy az eszközöket alkalmazó tanár személyiségére és módszereire is jelentős befolyást gyakorol. Jelen esetben a különbség azt jelenti, hogy a diáknak ezen eszközök használata nem jelent kihívást, de nekem személy szerint és néhány kollégámnak ezt meg kellett tanulnia egy továbbképzés keretében. Tapasztalataink alapján elmondhatom, hogy tanítványaink szívesen segítenek órák alatt is, örülnek, ha a hagyományos szerepek visszájukra fordítva is működnek a 21. századi kompetenciák fejlesztése során.
Milyen környezet, milyen pedagógia és felszerelés szükséges mindehhez? – fogalmazódhat meg bennünk a kérdés.
Vannak olyan elképzelések, melyek szerint a jövő oktatási folyamata egy rugalmasabb és dinamikusabb virtuális környezet jelent, ahol a tanulás személyre szabottabb lesz, informális és kompetencia alapú, mely jóval nagyobb együttműködést igényel majd. Ezt a rugalmas és virtuálisan dinamikus környezetet modern eszközök sokasága támogatja majd, és nemcsak tanórán, hanem az iskolán kívüli tanulás során is (Future Classroom Lab). Felvetődhet bennünk a kérdés, hogy: fordított szerepet vizionálunk?
A „fordított osztályterem” (flipped classroom) napjaink jelensége, melyről egyre több internetes felületen olvashatunk: Ezen beszámoló szerint egy olyan tanulásszervezési eljárás, melynek során a tanulás otthon történik egy oktatóvideó segítségével, amit vagy a tanár készít, vagy szabad felhasználású tananyagot használ. A diák feladata abban áll, hogy otthon ezt megnézi, igényeinek megfelelően akár többször is, összegez és kérdéseket ír. Az iskolai órán a hangsúly a megbeszélésen, problémamegoldáson, megvitatáson és saját szemléletmódjának bemutatásán van. Ez a lehetőség egy olyan oktatási alternatíva lehet, mely a fent említett céloknak megfelelhet. Tudomásom szerint a gyakorlati tapasztalatok még váratnak magukra, legalábbis a középiskolákban biztosan, de a Smart classroom nyújtotta lehetőségeket kihasználva szeretnénk mi is mihamarabb részesei lenni ilyen típusú tapasztalatok szerzésének és megosztásának.
A Pedagógus-továbbképzési kézikönyv szerint a tevékenységközpontú pedagógia időszakában élünk; „amely arra törekszik, hogy minden egyes gyereket a maga egyediségében ismerjen meg és fejlesszen. Célja, hogy sikerélményeken keresztül hozza felszínre a meglévő tudásukat és gyarapítsa azokat tovább; hogy olyan tanítási-tanulási folyamatot biztosítson, amelyben a kognitív és az érzelmi intelligencia egyaránt fontos szerepet játszik, amelyben a csoport bizalommal teli légkörében együtt és egymástól is tudjanak tanulni, ahol nemcsak a tananyag kerül előtérbe, hanem a különböző készségek, képességek fejlesztése, a szociális viselkedés, a mások elfogadása, megértése is”. Ezen célok megvalósítására alkalmas iskolánk új lehetősége, ahol interaktív tanulási környezetet igénylő diákok ülnek a nem hagyományos osztályteremben.
A SMART SCHOOL nyújtotta technológiai eszköz kiváló lehetőséget nyújt számunkra oktatási és nevelési céljaink eléréséhez, ahhoz hogy olyan idegen nyelvi és kulcskompetenciákat fejlesszünk, melyek a modern kor ismérvei és szerepelnek az EU által preferált elvárások között. E kompetenciák fejlesztése nem egymástól elkülönítve történik, hanem az oktatói és nevelési munka során az attitűdöket, a képességeket és az ismereteket együtt, és egymással kölcsönhatásban igyekszünk fejleszteni. Ezt az elképzelést szeretném a következőkben egy gyakorlaton keresztül bemutatni. Az alábbi feldolgozás nem egy tanórai feldolgozást jelent, hanem több órára tervezett, de az elképzelést lehet alkalmazni meghatározott időszakokban vagy aktuális témához igazítva is. Jelen esetben a tankönyvünk következő tananyagának egy lehetséges feldolgozási módját mutatom be.
A csoportjaim munkáját egy olyan újság szerkesztésére építettük, amelyik megjelentetését a „Színházi Fesztivál” idejére terveztük, és célja városunk és tágabb környezetünk, Magyarország bemutatása volt. Minden esetben fontosnak tartom, hogy a valós életnek megfelelő feladatokat készítsünk. A megfelelő nyelvtani alapozást az angol passzív szerkezet tanítását egy videóban prezentáltam, és osztottam meg a linket a tanítványaimmal. Ám még ma is, Zimmermann (1984) egy vizsgálata arra utal, hogy a rendelkezésre álló idő több mint felében nyelvtant tanítanak a nyelvtanárok, amivel én nem értek egyet. Most a diákok, párokban dolgozva saját érdeklődésüknek megfelelően maguk dönthettek a témaválasztás során, így lefedték a tudományos, sport, zene, divat, és irodalmi ismeretszerzés területeit. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy tehetségüket a kedvenc témájukban megmutassák.
Az egyéni felelősség a tanulásért a diák kezébe helyeződött, ő döntött és vállalta a felkészülést, sőt a feldolgozás módjáról is önállóan dönthettek. Ennek eredményeképpen QR- kódokkal ellátott rövid videókat és prezentációkat készítettek. Ez olyan magas motivációval történő feladatmegoldást jelentett, amely pozitívan mozgósította képességeiket. A feladat megvalósítása során tapasztalatokat szereztek, ismereteik bővültek, cselekedve tanultak, idegen nyelvi kompetenciáik fejlődtek az által, hogy teret engedtek kreativitásuknak. Úgy lehet leginkább aktív a diák, ha saját tanulási stílusát alkalmazza. Ugyanakkor lehetőséget kapott tehetségének felfedezésére, majd kibontakoztatására. A hatékony és önálló tanulás tanulása korunk elengedhetetlen követelménye.
A kreativitás, problémamegoldó képesség és kritikus gondolkodás mind egy kreatív folyamat részei. A video előkészítése, a prezentációk tartalmi és formai kivitelezése olyan puha faktorok (soft skills) fejlesztését is jelentették, melyek a munkaerőpiacon is lényegesek: mint a kommunikáció, szervezőkészség, flexibilitás, mobilitás, emocionális intelligencia, motiváció, kreativitás, döntéshozatal és kitartás.
A kommunikáció az órai feldolgozás során folytatódik, amikor is egy sajtószobát megjelenítve kell dönteni a publikálandó cikkekről. A videók célja a figyelemfelkeltés és a provokáció volt. A diákok a teremben közzétett QR-kódok leolvasásával követték nyomon egymás munkáit. A véleménynyilvánítás és a döntéshozatal a következő fázisa a tanulási folyamatnak, amikor is csapatmunkában határoznak az érdekes anyagok cikk formájában történő kiadásáról. Nemcsak a cikk megírása, de a kivitelezés, a dizájn és a vizualitás is fontos elemei a megjelenítésnek.
A kollaboráció, tanár-diák, de főként diák-diák együttműködést jelenti ebben a gyakorlatban. A tanulási tér átrendezésével könnyen jeleníthető meg egy körbeült asztallal, ahol mindenki egyenlő partner és felelős döntéshozó. De a tér jobb kihasználásával lehetőséget teremthetünk az otthonihoz hasonló kötetlen légkör megteremtésére, vagy akár oldalra is vonulhat a tanuló a feladatmegoldások során. Az együttműködés lehet 1:1 arányú, akár diák-tanár vagy diák-diák párokba szervezett. A táblagépek használata nemcsak személyre szabottabbá teheti a folyamatot, de állandó és folyamatos ellenőrzést, sőt azonnali visszajelzést biztosít a rendszernek.
A nyelvtanulás folyamatában, az interkulturális kompetencia fejlesztésére helyeződik általában a legkevesebb hangsúly, de pozitív tapasztalataim abban erősített meg, hogy ennek részletezésre több időt fordítottam. Az interkulturális kompetencia nemcsak azt jelenti, hogy tájékozódunk a célnyelvi ország kultúrájáról, hanem célnyelvet beszélőkkel is kommunikálunk. Nem minden iskola mondhatja el, hogy anyanyelvi tanár segítségével történik az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. Mi elmondhatjuk magunkról, hogy iskolánk ebben is támogatja az angol nyelvet tanulókat. Akiknek nincs ilyen lehetőségük tanácsolnám az eTwinning.net platformot, ahol közös projekteken dolgozhatnak egy nagy európai csapat tagjaiként. A projektmunka előnyeivel azt gondolom, mindnyájan tisztában vagyunk. Ez a módszer egyszerre alkalmas az összes idegen nyelvi kompetencia fejlesztésére, motivál és ösztönöz. Itt nemcsak angol nyelvű, hanem más nyelvi projektek megvalósítására is van lehetőség. Az interaktív tanulási környezet jól illeszthető a kompetenciák fejlesztésébe. Nagyszerű lehetőség egy nemzetközi csapatban dolgozni, és bemutatni az elért eredményeket, egy biztonságos felületen,
Megmérettetni, megfelelni a nemzetközi kihívásoknak, törekedni arra, hogy a mi projektünk legyen a legjobb, olyan motiváló tényezők, melyek előreviszik nemcsak az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztését, de más területeken is sikerélményt nyújtanak. Gyakorló pedagógusként állíthatom, hogy példát szolgáltat a „tanulás tanulására”. A megvalósítás minden fázisa rögzíthető és nyomon követhető az oldalon.
Ugyanitt találunk lehetőséget a tanári kompetenciák fejlesztésére, mivel ingyenes képzéseket kínál és lehetőséget nemzetközi konferenciákon való részvételre, azon felül, hogy tanári csoportok alkotására, online eseményeken való részvétel lehetőségével segíti a tanárokat. Ez egy tanítási stratégia lehet, hogy növeljük tanítványaink motivációját és fejlesszük interkulturális kompetenciáikat.
A 4 kommunikatív készség (olvasás, írás, hallott szöveg értése, beszéd) és a 3 nyelvi kompetencia (szókészlet, nyelvtan, kiejtés) fejlesztése a fenti példákra alapozva is azonos arányban és integráltan történik.
A vizuális kompetencia szerepe felértékelődni látszik, tudjuk, hogy tanítványaink előnyben részesítik a képi és hanganyagot a hagyományos szöveggel szemben. Megállapíthatjuk, hogy a digitális kompetenciák áthatják az egész tanulást és tanítást. Bízunk benne, hogy a 21. századi osztályterem 21. századi kompetenciákat fejlesztve, a 21. században sikeresen boldoguló felnőtteket eredményezhet.