HEAD program – módszertani innováció

Az elmúlt évtizedben olyan törvényi változások következtek be az oktatás területén, amelyek szükségessé tették, hogy újra átgondoljuk az oktató-nevelő munkánkat. Ennek szellemében vállalkoztunk az általános és középiskolák számára készült HEAD program megvalósítására. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kérésére 2018-ban Sztojka Viktória kolléganőmmel kapcsolódtunk be a problémamegoldó gondolkodás hatékony fejlesztésére alkalmas pedagógiai programba. Úgy ítéltük meg, hogy a felkínált képzéseket és az e-tananyagokat jól fogjuk tudni hasznosítani a mindennapokban is a földrajz illetve a vizuális kultúra tantárgyakban. 

„A program valójában a projektalapú oktatás egy sajátos – az innovációs ipar és design világából induló – módszertanát használja fel, amely a tervezői gondolkodás (design thinking) lépéseit adaptálja a tanítás-tanulás helyzeteire. A módszer lényegéből következően egyrészt tantárgyfüggetlen, másrészt iskolai körülmények között épp a tantárgyak közötti együttműködést ösztönzi. Olyan gyakorlatorientált tanulási folyamatban gondolkodik, amely képes a tananyagot életszerű, komplex problémahelyzetek köré szervezni. amely elsősorban a gondolkodás fejlesztésére koncentrál.” 

A programhoz szükséges tananyagokat, a módszer pszichológiai-pedagógiai alapjait, valamint az eszközöket a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem “A tanulók képesség-kibontakoztatásának elősegítése a köznevelési intézményekben” című EFOP-3.2.6-16-2016-00001 azonosító számú projekt támogatta. A HEAD program olyan kutatással támogatott iskolai fejlesztés tehát, ahol az iskolai kipróbálás és együttműködés hitelesíti a módszertani innováció működőképességét. A program elemei bekerültek az iskola Pedagógiai Programjába is.

A megvalósult programunkat „Jó gyakorlatként” fogadta el a MOME. 

Projektünk A fejlődő országok és a Nemzetközi Szervezetek, vizuális megjelenítésük címet viselte, amelyet iskolánk nyílt hetén is bemutattunk, az akkori 10.c és d osztállyal. Sikerült az érdeklődés és nyitottság kialakítása más kultúrák értékeinek megismerése iránt, a felismerték a tanulók a fejlett országok felelősségét a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, belátták a nemzetközi összefogás szükségességét. Mindezt úgy valósították meg, hogy közben különböző formátumú produktumokat készítettek, összetett vizuális közlést valósítottak meg a kép és szöveg együttes, összefonódó használatával.

E módszertan alkalmazásának sikerét támogatta egyrészt, hogy a tanulási folyamatot irányító problémahelyzet és annak közös megoldása a tanulók számára az élményalapú tanulás lehetőségét rejtette, másrészt mert a problémamegoldás érdekében jól körülhatárolható és didaktikusan értelmezhető megoldási lépések követése a pedagógusok számára megfelelő pedagógiai eredményt garantált.